Visegrád
Magyarország


6 200 Ft-tól
Fő/ éj

Tenerife
Spanyolország


33 900 Ft-tól
Fő/7 éj

Harkány
Magyarország


5 400 Ft-tól
Fő/ éj

Gyula
Magyarország


7.225 Ft-tól
Fő/ éj

Hasznos információk


Úti okmányok és hazatérés elvesztésük esetén 

A magyar állampolgároknak Magyarország teljes jogú schengeni csatlakozását követően is maguknál kell tartani személyazonosításra alkalmas irataikat a schengeni tagállamokban, hiszen igazoltatásra és a határőrség által végrehajtott mélységi ellenőrzésre hazánk schengeni csatlakozása után is sor kerülhet. Személyazonosításra alkalmas okmány az útlevél és a személyazonosító igazolvány. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogosítvány nem számít ilyen okmánynak!

A személyi igazolvánnyal történő utazás joga az összes forgalomban lévő személyi igazolvány típussal gyakorolható. A gyakorlatban elsősorban az új típusú, kártyaformájú személyi igazolvány vagy útlevél használatát javasoljuk, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály.

A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre!

Ha külföldön elvesztette, vagy ellopták úti okmányait, kérjük, feltétlenül vetessen fel erről jegyzőkönyvet a helyi rendőrségen, és a rendőrségi jegyzőkönyv birtokában forduljon az illetékes magyar külképviselethez. A konzul ebben az esetben Ideiglenes úti okmányt állít ki a magyar állampolgárok számára, amellyel akadály nélkül haza lehet térni Magyarországra. Noha a schengeni tagállamok között schengeni csatlakozásunkat követően határellenőrzésre természetesen nem kell számítani, kérjük, a szomszédos schengeni tagállamokból történő hazautazást kivéve, ne induljon haza úti okmány nélkül! Bővebb információért kérjük, forduljon a magyar külképviseletekhez!

A szomszédos schengeni tagállamokkal, Szlovákiával, Ausztriával és Szlovéniával a hazautazást megkönnyítő gyakorlat alakult ki. Ennek értelmében a hazatéréshez nincs szükség Ideiglenes úti okmányra, ellenőrzés esetén elég az úti okmányok elvesztéséről felvett rendőrségi jegyzőkönyv bemutatása is.

Kiskorúak kíséret nélküli beutazásához a világ egyes országaiba (ha azt a fogadó állam engedélyezi) általában az érvényes úti okmányokon, megfelelő anyagi fedezeten túl szükség lehet a szülők írásos hozzájárulására, továbbá azon személy megjelölésére (pl. a vízumkérelemhez csatolt meghívólevélben), esetleg tényleges kísérőre, aki a kiskorúról külföldön gondoskodni fog.

A szülő útlevelébe bejegyzett 18. éven aluli gyermek(ek), szülővel együtt történő magyarországi beutazását követően csak együttesen utazhatnak ki. A gyermek, szülő nélküli magyarországi tartózkodása, be-, kiutazása önálló úti okmány birtokában lehetséges. A 14. életévet betöltött gyermek részére, ha a szülő útlevelében szerepel - vízum kötelezettség esetén -, külön vízumkérelmet kell benyújtani.

Járművet külföldön többnyire csak 18 év felettiek vezethetnek, megfelelően honosított vagy nemzetközi jogosítvánnyal.

Az egyes konkrét feltételekről tájékozódjanak a meglátogatandó ország Magyarországra akkreditált nagykövetségénél.

Amennyiben Ön gépkocsival kíván útra kelni, ajánljuk, hogy még az utazás tervezésének fázisában keresse fel az AUTÓKLUB honlapját, ahol többek között az alábbiakról tájékozódhat:

Autópálya díjak, matricák (Magyarország, külföld) http://www.autoklub.hu/eu_apdij.html

Műszaki állomások http://www.autoklub.hu/muszakiall.html

Segélyszolgálat és díjtételek http://www.autoklub.hu/segélyszolg.html

A Michelin útvonaltervezője http://www.viamichelin.com segít Önnek az útvonal megtervezésében, az egyes útszakaszok megtételéhez szükséges időtartam, kilométer, autópályadíj, stb. kikalkulálásával. Önnek nincs más dolga, csak az indulási és érkezési helyet kell megadnia illetve az esetleges prioritásokat (költségek vagy időtartam, egyéb szempontok) és rövid idő alatt egy pontos útvonalterv birtokosa. 

Repülőútra készülve számos olyan különleges dologra kell ügyelni, amire másféle utazás esetén nem figyel az ember. A kényelmes és gondtalan utazás érdekében összeállítottuk a repülőút előtti legszükségesebb információkat:>

    1-2 órával indulás előtt kell a jegykezelést megkezdeni

    Érvényes útlevél (+vízum)

    Repülőjegy

    Poggyász: max. 20 kg

    Kézipoggyász: max. 1 db. 3-5 kg, 21x41x51

    Fémtárgyak nélkül

 

Útlevél ellenőrzés

A check-in pult a repülőgép menetrendszerinti indulása előtt 25 perccel bezár, ez időpont után érkező utasok felvétele a járatra már nem lehetséges. Ezért a jegykezelés után - bár nem kötelező azonnal - érdemes minél előbb a check-in pult mögött kialakított tranzitváróba menni. Ehhez még egy határátkeléskor szokásos útlevél ellenőrzésre kerül sor, majd egy végső biztonsági ellenőrzésre. Fontos, hogy a hivatalos okmány mellett a beszálló kártya is kéznél legyen, mert ezt útlevél-ellenőrzéskor elkérhetik.

 

Tranzit

A tranzit területére belépő utas már elhagyta az ország területét, átesett a jegykezelésen az útlevél- és biztonsági ellenőrzésen. A tranzit területe kényelmesebb és változatosabb várakozó hely az előtérnél, hiszen itt számos étterem, kávézó és a legkülönbözőbb üzletek várják az utazóközönséget. Az egyes beszállókapuk előtt bőven találni ülőhelyet is: ajánlatos tehát a várakozási időt a tranzitban tölteni. Telefonálásra, pénzváltásra, vásárlásra itt is bőven van lehetőség. A beszállókapukat a menetrendszerinti indulási idő előtt 25 perccel nyitják meg, ezt a személyzet a hangosbemondóban hirdeti meg. A beszálláshoz a beszállókártya szükséges.

Mekkora a személyenként megengedett poggyász súly? Kézipoggyásznak számít-e a babakocsi? Mit lehet felvinni a fedélzetre és mit nem? Az alábbi összeállításban minden fontos információ szerepel:

    Személyenként általában max. 20 kg-os poggyász

    Személyenként 3-5 kg, max. 23x41x51 cm kézipoggyász

    Tű, olló, bicska csak poggyászban szállítható

    Babakocsit, tolószéket poggyászként kell feladni

    Elveszett poggyászt az érkező tranzitban kell bejelenteni

 

Különleges tárgyak

>Nagy méretű - azaz kézipoggyásznál nagyobb - hangszert csak úgy lehet a fedélzetre vinni, ha külön jegyet vásárol a tárgynak, mert egy külön ülésre van szükség az elhelyezésére. Babakocsira, tolószékekre külön poggyászcímkét ragasztanak a jegykezeléskor, és egészen a repülőgép ajtajáig lehet használni. Onnan a rakodók viszik le a csomagtérbe majd hozzák fel érkezéskor szintén a repülőgép ajtajához. Állatok szállítási lehetőségei igen korlátozottak, a részletekről érdeklődjön az adott légitársaság képviseleténél!

 

Veszélyes tárgyak

Bizonyos tárgyak, anyagok veszélyeztetik a repülés biztonságát, ezért szállításuk nem megengedett. Más tárgyak pedig utas biztonsági szempontok miatt nem vihetők fel a fedélzetre, és csak feladott poggyászban szállíthatók. Megint más tárgyak, például lőszer, sportfegyver csak nagy körültekintéssel, és a szabályok betartásával szállíthatók.

 

Elveszett poggyász

Ha egy poggyász nem érkezik meg, nem jelenti azt, hogy végleg elvesztett. Gyakran csak lemaradt a járatról, de mivel a poggyászcímkéről ismert a célállomás, a következő járatok valamelyikével általában megérkezik. A poggyászkeresők munkáját hálózatos számítógépes rendszer segíti. Az elveszett vagy rongáltan, tartalmát tekintve hiányosan megérkező poggyászokért kártérítés jár. Az elveszett poggyászt az érkező tranzitban, az útlevélkezelés után a poggyászátvételi csarnokban lehet jelezni az Elveszett Poggyász (Lost and found) ügyfélszolgálatnál. A bejelentés alapján jegyzőkönyv készül. A késve megérkezett vagy megtalált poggyászokat kérésre az utas által megadott címre szállítják. A poggyász eltűnését az adott légitársaság ügyfélszolgálatánál is be kell jelenteni.

 

Védőoltások

Külföldi nyaralás, munkavállalás, tanulás előtt célszerű tájékozódni, hogy milyen védőoltások szükségesek, mely gyógyszereket ajánlatos szedni és milyen a közegészségügyi helyzet az adott országban. A sárgaláz elleni védőoltás kötelező azoknak, akik Közép-Afrika és Dél-Amerika bizonyos országaiba készülnek. Legkésőbb tíz nappal az indulás előtt kell beadni, a tíz évig védettséget nyújtó vakcinát. A WHO által sárgaláz sújtotta területnek nyilvánított országokba való utazáskor megkövetelik a sárgaláz elleni védőoltást és ennek igazolását kétnyelvű oltási könyvben. Az oltás felvétele akkor is ajánlott, ha az ország egy része fertőzött, ugyanis a helyi hatóságok kérhetnek igazolást az országba való belépéskor. Az oltás 9 hónapos kortól adható. Immunhiányosak, terhesek és tojásallergiások nem olthatók. Sárgaláz elleni oltást Magyarországon csak a Johan Béla országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjában adnak (1097 Budapest, Gyáli u. 2-6, rendelés : H-Cs: 9-12 óra, tel. 476-1100)

A hepatítis A (fertőző májgyulladás) előfordulása csekély hazánkban ez a betegség ritkán fordul elő, felmérések szerint, a 40 év alatti korosztály nem védett. Ezt az oltást szinte minden utazónak ajánlott felvenni, aki É -Amerika, É- és Ny-Európán kívül, bárhova utazik. A helyi körülmények, az étkezési szokások, az ivóvíz minősége jelentősen befolyásolják a kockázatot. A hepatitis A fertőzés lehetősége az arab országokban, Indiában, Ázsiában és Közép-Amerika egyes országaiban a legnagyobb.

>A hepatitis B vírus vérrel, szennyezett eszközökkel és testváladékokkal vihető át. Nemcsak azoknak javasolt az oltás, akik szexuális kapcsolatuk miatt veszélyeztetettek, hanem azoknak is, akik esetleg orvosi kezelésben részesülhetnek külföldi tartózkodásuk alatt (például cukorbetegek). Teljes védelmet három oltással lehet biztosítani, ezért időben el kell kezdeni az oltások felvételét.

A túrákra, természetjáró kirándulásokra, körutazásokra induló 21 éven felülieknek célszerű beadatniuk az úgynevezett ismétlő tetanusz oltást, mely 10 éves védelmet biztosít.

Dél-Amerika és Ázsia legtöbb országába a tífusz elleni vakcina is javasolt, amely szintén az ételekkel és vízzel terjedő betegség megelőzését szolgálja.

A maláriával fertőzött területekre utazóknak ajánlatos felíratniuk a betegség elleni tablettát, amelynek szedését az utazás előtt kell elkezdeni, és a hazaérkezést követően négy hétig folytatni.

A közép-afrikai és az arab országokba készülőknek tanácsos az agyhártya-gyulladás elleni oltással védekezniük. (Szaúd-Arábiába vízumot sem adnak az oltás igazolása nélkül!)

Ázsiában, és Dél-Amerikában történő hosszabb tartózkodás esetén indulás előtt a veszettség elleni oltás-sorozat javasolt (3 oltás: 0-7-21. napon). Különösen biciklivel, motorral közlekedők veszélyeztetettek. Akik tanulni indulnak az amerikai földrészre, készüljenek arra, hogy az ottani hatóságok kérhetik a rubeola, kanyaró, bárányhimlő és agyhártya-gyulladás elleni oltás igazolását.

A társadalombiztosító támogatásával három-ötezer forintba kerülnek az oltások (15-18. 000 Ft egy-egy kalandosabb vagy hosszabb út előtt az oltások költsége). A Nemzetközi Oltóközpont hivatalos kétnyelvű oltási könyvet ad ki az oltások igazolásakor. Emellett tanácsot is adnak az utazással kapcsolatos témákban. Az utazás előtt legalább 5 héttel hamarabb érdemes felkeresni az oltóközpontot, ahol egyszerre több oltást is beadnak, melyeknek ismétlését már a háziorvos is elvégezheti.

Javasolt időköz az oltások és az utazás között v 60 nap 28 nap 14 nap 10 nap 7 nap Sárgaláz Tífusz (im) Diftéria / Tetanusz Hepatitis A Hepatitis B Hepatitis A+B* Veszettség Polio Meningitis Kolera Tífusz (orális) Gammaglobulin

Az oltások általános ellenjavallatai 1. Lázas állapot 2. Progrediáló idegrendszeri betegség 3. Terhesség 4. Túlérzékenység az oltóanyaggal, vagy komponenseivel szemben Az olthatóság ellenjavallati 1. akut betegség, magas lázzal 2. előzőleg súlyos oltási reakció 3. élő mikrobát tartalmazó védőoltást nem adható: immunoszuprimált betegeknek (tumor, lymphoma, kemoterápia, sugárkezelés, leukémia, Hodgkin kór, agammaglobulinemia), szteroid kezelteknek: > 2mg/kg 1 hétnél hosszabb ideig, vagy > 60 mg/die dózis esetén. A kezelés után 3 hónap várakozás szükséges! 5. súlyos (Quincke oedema, anaphylaxia) reakcióval járó tojásfehérje allergia esetén cave: sárgaláz, influenza, kullancs-encephalitis elleni oltás.

A sárgaláz alapvetően a trópusi esőerdőkben élő majmok betegsége: az embereket az esőerdőkben honos szúnyogok fertőzik, aminek az eredménye a "dzsungelsárgaláz". Ha fertőzött személy sűrűn lakott településre utazik, ott a fertőzést már egy másik szúnyogfajta terjeszti emberről emberre, "városi sárgalázat okozva. A betegség gyakran tünetmenetes vagy enyhe. A súlyos forma ritkább, azonban halálozása magas. A lappangási idő 3-6 napja után láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Átmeneti javulás után sokk és vérzés léphet fel, továbbá vese- és májelégtelenségre utaló tünetekre is lehet számítani. A májelégtelenség sárgasággal is párosul - innen a betegség neve. Különösen kockázatos területek: Trópusi - és szubtrópusi területek: Afrika középső része és Dél - Amerika északi országai. Védőoltás: A jelenleg használatos élő, legyengített vírust tartalmazó oltóanyag, a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert. A vakcina igen hatékony és legalább 10 évre védelmet biztosít. Oltási reakció: A védőoltás csak enyhe tüneteket okoz: az injekció helye bepirosodik vagy megduzzad, a beoltott személy esetleg fejfájást, izomláz-szerű tünetet, nyirokcsomó-duzzanatot érez. Ellenjavallatok: Nem részesülhet védőoltásban az, akinek kifejezett tojásallergiája van, vagy immunrendszere gyenge (például rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők) és azok, akik kortikoszteroidot tartalmazó gyógyszeres kezelés alatt állnak. A terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyerekek oltását célszerű elkerülni, hacsak nem látogatnak különösen veszélyeztetett területre. Megjegyzés: Sárgaláz endémiás területre utazóknak kötelező. Az oltásról kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki: International Certificate of Vaccination, melynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik.

Meningococcus meningitis (Járványos agyhártyagyulladás): a fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat (Neisseria meningitidis) tartalmazó apró nyálcseppek belélegzésével terjed. Hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség (a beteg a fejét nem tudja előre hajtani), eszméletvesztés jelzi. A súlyos, szeptikus formában jellegzetes bőrvérzések láthatóak, a keringési elégtelenség okozta halál néhány órával az első rosszullét után beállhat. Orvosi beavatkozás nélkül a gennyes agyhártyagyulladás halálozása magas. Mindenütt a világon előfordul. Négy típusának (A,B,C, W-135, Y) eloszlása azonban változó. Vannak területek, ahol járványos és tömeges megbetegedést okoz. Ilyen a Sahel néven ismert terület, mely a Szaharától délre és az Egyenlítõtõl északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Nepálban, Szaudi - Arábiában (a mekkai zarándokok között) is elõfordulnak járványok. A baktériumnak nem minden típusa ellen van védõoltás. Az Afrikában és Ázsiában elõforduló törzsek ellen egyetlen oltás 3 évre nyújt védelmet. Azoknak az utazóknak, akik lépeltávolításon estek át vagy immunrendszerüket gyengítõ betegségben szenvednek a védõoltás különösen fontos, mert a baktériummal szemben gyenge a védekezõképességük. 2 évnél fiatalabb gyermekek számára az oltóanyag nem megfelelõ hatékonyságú, járványveszély esetén azonban õket is oltani kell. Egy napon belül az oltás helyén pír, fájdalom, duzzanat, ritkán láz jelentkezhet. Ellenjavallat: Terhesség, lázas betegség.

Kullancs-encephalitis (kullancs terjesztette agyvelőgyulladás): a kullancsok, melyek vérszívó rovarok, erdőben élnek, előnyben részesítik az erdők széleit, az aljnövényzetet, patakok menti ligeteket. A bőrbe fúródva, vérszívás közben gyomortartalmukat bejuttatják a vérkeringésbe, mely a betegséget okozó vírust tartalmazhatja. A kullancs-encephalitis szezonális megbetegedés, a kullancsok érési ciklusának megfelelően április - májusban és augusztus - szeptemberben tapasztalható halmozódása. A vírusfertőzött kullancsok által megcsípett emberek egyharmadánál az 5. - 14. napon influenzaszerű tünetek léphetnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek és teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél második szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 4. héten. Erre jellemző a központi idegrendszer gyulladása (erős fejfájás, a nyak merevsége, magas láz, rossz közérzet és hányás) és idegrendszeri tünetek, bénulások. A vállizomzat sorvadása és az agyi működés károsodása maradhatnak vissza. Aktív védőoltás: az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1 - 3 hónap időközzel, melyet 9 - 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 évenként egy újabb emlékeztető oltás szükséges. Az oltási sorozatot ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. Passzív védőoltás: nem oltottak vagy csak egy oltásban részesültek kullancscsípése esetén passzív védelemre is van mód (immunglobulin). Ennek hatása azonnali, de csak 3 hónapig tart. Ellenjavallat: Egy évesnél fiatalabb kor, súlyos tojásfehérje érzékenység. Oltási reakció: Helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás.